Énekes, zeneszerző
Az Alma Együttes frontembere
Budapesten születtem 1974 januárjában, a Ferencvárosban, azon belül pedig a József Attila lakótelepen nőttem fel. Az általános iskolákat több intézményben végeztem el, mert igen mozgékony és hiperaktív -na, jó- rossz gyermek voltam, már ami a viselkedést illeti, mert egyébként a tanulmányaimmal sosem volt baj. Az oviban a perec és az ablak volt a jelem, és néhány baráttól eltekintve nem sok mindenre emlékszem ebből a koromból.
Kedvenc tantárgyamnak majdnem mindig a magyar nyelv és irodalom számított, bár a természettudományos tantárgyakért is rajongtam. Utálni, egy tantárgyat sem utáltam, maximum a tanár miatt nem tartozott néhány a kedvencem közé. Büntetésekből intőkből azt hiszem, én tartom az országos rekordot :-).
A fotózás és a filmezés nagy gyerekkori kedvencek, még egy fotós sötétkamrát is berendeztem a fürdőszobában.
A könyveket imádtam faltól falig tartó több ezres könyvtárunk volt otthon, nem beszélve anyu bakelitlemez gyűjteményéről. Ezen a területen azt hiszem mindenevő voltam, különböző érdeklődésű korszakokkal. Mindig filmrendező szerettem volna lenni, ezt a vágyam egyébként még ma sem adtam fel..he-he.
A középiskolát a Kőrösi Csoma Sándor Orosz-Magyar Kéttannylvű Gimnáziumban végeztem, mert nagyszüleim révén két évet élhettem Moszkvában, ahol orosz iskolába jártam.
Haverokból, mozizásból, szerelemből és nagy élményekből akadt rendesen!
Az Alma Együttest ebben a gimnáziumban alapítottam Zeke Szilárd barátommal, akivel az órák szünetében együtt gitározgattunk. Ő ma tanárember, Szentendrén ijesztgeti a középiskolásokat a latin nyelvvel. Az Alma életében volt egy törés, amikor kimentem New York-ba majdnem egy évre, és amikor hazajöttem a "nagy almából", újraalapítottam az Almát.
Az első lemezünk még 97-ben jelent meg, és az élet és a gyerekbulik sokaságára való felkérések miatt sodródtunk a gyerekközönségünkhöz. 13 kemény év küzdelme az ahol ma az Alma Együttes tart, saját erőből, kitartásból lépkedtünk előre, bár az is tény, hogy végül ma fontos partnerek is segítik már a karrierünket, de ezt ki kellett érdemelni és addig sokat kellett bizonyítani. Ja, és valahogy el ne felejtsem, semmi sincs ingyen, mielőtt még valaki azt gondolná...
Túl sok a terv és csak 24 órából áll egy nap. Ma már mindannyian profikként az Almából élünk más munkánk nincs csak a zene és annak "tartozékai": zeneszerzés, hangszerelés, stúdiómunkálatok, koncertszervezés stb.
Mi a szerencse gyermekei vagyunk, azt tesszük, amit imádunk, a zene egy isteni csoda a gyerekközönség meg maga a földi paradicsom... ó, pardon, Alma!
Forrás: http://www.csutkamano.hu
Fotó: www.szegedma.hu