A közelmúltban hatályba lépett egy új jogszabály melynek értelmében a kéttannyelvű képzésre beiratkozott diákok 80%-ának kéttannyelvű érettségi bizonyítványt kell szereznie a gimnázium végére. A hivatkozott jogszabály kapcsán néhány aggályos kérdésben az OH állásfoglalását kértük.
A dolog érdekessége: az Oktatási Hivatal 30 nap múlva továbbította "illetékesség hiányában" az Emberi Erőforrások Minisztériumának részére levelünket. 65 nap után - telefonos megkeresésünket követően - írásban tájékoztattak bennünket arról, hogy a minisztériumnak még nincs kialakult állásfoglalása az ügyben. (csak zárójelben: hatályos jogszabályokról beszélünk!) Azóta is izgatottan várjuk a választ észrevételeinkre, kérdéseinkre.
Az Oktatási Hivatalnak küldött levelünk:
"Tisztelt Hivatal!
A két tanítási nyelvű iskolák minőségi szabályozási terve üdvözlendő kormányzati szándék.
Mint intézményvezető, nyelvszakos tanár támogatom a kezdeményezést, hogy a két tannyelvű iskolák esetében legyen az iskolák irányába egy visszacsatolási rendszer, minőségi kontroll és csak azok a középiskolák végezhessenek két tannyelvű oktatást, akik szakmailag megfelelő színvonalú munkát végeznek.
Reális elvárás az is, hogy a teljes rendelkezésre álló képzési idő alatt – 5 éves képzés esetében - a diák része nyújtott közel 1400 órás nyelvi képzés alatt a diákok java (legnagyobb) része középfokú (B2-es) szintű nyelvtudással zárja középiskolai tanulmányait.
A két tannyelvűek működését szabályozó jogszabályokban azonban számos olyan pont van, ami további végiggondolást, szakmai egyeztetéseket igényelne / igényelt volna.
Ennek alapján kérném hivatalos állásfoglalásukat a következőkben:
A 20/2012-es EMMI rendelet 136.§ (1) bekezdésének, 2014. november 4-i hatállyal módosított b.) pontja szerint két tanítási nyelvű nevelés-oktatás adott célnyelvből abban a középiskolában folytatható, amelyik három egymást követő tanévben megfelel – többek között – annak a feltételnek, hogy:
„a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásba a képzés indulásának tanévére beiratkozott tanulók legalább nyolcvan százaléka a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban a célnyelvből két tanítási nyelvű érettségi vizsgabizonyítványt szerzett,( …)”
Amiben szíves állásfoglalásukat kérem:
Hogyan befolyásolja a statisztikai kötelezettséget az, ha egy tanuló
Fenti kérdéskörök a teljesítendő statisztikai mutatókat nagymértékben befolyásolhatják!
Észrevételek:
1) és 2) ponthoz: Tanuló (szülő) szabad iskolaválasztáshoz való jogát (Nkt. 46.§ (3): A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, Nkt. 46.§ (6) n) n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe)
nem korlátozhatjuk, az intézményt azonban a tanuló szabad iskolaválasztásához függő joga miatt egyéb joghátrány nem érheti, nem vállalhat olyan diák tudásáért felelősséget, aki nem áll az intézménnyel tanulói jogviszonyban!
3) ponthoz: Ha egy tanuló esetében olyan fegyelmi vétség merül fel, amely a többi tanuló testi, lelki fejlődését vagy szakmai gyarapodását veszélyezteti és ennek okán az iskolában fegyelmi eljárás keretében el kívánjuk bocsátani (kizárás, áthelyezés), nem lehet olyan érdek (jogszabály), amely az intézményt arra „kényszeríti”, hogy a többi tanuló (többség) érdekeit figyelmen kívül hagyva, azok hátrányára döntsön. Ez ugyanis súlyosan sérti az intézmény többi tanulójának az Nkt-ben rögzített jogait. (Nkt. 46.§ (7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.)
4) ponthoz: A két tannyelvű középiskolák 5 éves, nyelvi előkészítő évvel működő képzéseikre felvételiző tanulók esetében az intézményeknek semmilyen törvényes lehetősége nincs arra, hogy a gyerekek esetleges bemeneti nyelvi tudásszintjét, képezhetőségét mérjék, erről meggyőződjenek. Ha kiderül egy tanulóról a nyelvi előkészítő év során, hogy nyelvileg „képezhetetlen” vagy nem teljesíti az adott intézmény, pedagógiai programjában rögzített, a következő évfolyamra lépéshez szükséges nyelvi követelményeket, az iskolának nincs lehetősége arra, hogy szaktanári javaslat alapján, szülői támogatottság mellett másik, a tanuló egyéni képességeinek megfelelő képzési formára áttegye, mivel a jogszabály alapján a statisztikai mutatóját veszélyezteti. Ez azt eredményezi, hogy az adott tanuló, csupán ezen statisztikai szempontok miatt, egy olyan képzési rendszerben kényszerül tanulni, melyhez képességei nem megfelelőek, így gyakorlatilag tanulmányainak hátralévő éveiben folyamatos frusztrációnak lesz kitéve, ahelyett, hogy egy olyan képzési típusra válthatna, amelyik tudásának és képességeinek megfelelő, ahol jól vagy jobban teljesíthet és sikerélmények érhetik. Ebben az esetben a tanulónak szintén sérül, a már korábbiakban is említett joga: (Nkt. 46.§ (3): A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.)
További kérdés:
A fentiekben hivatkozott 20/2012 EMMI rendelet jelenleg hatályos verziójának 136.§. (1) bekezdésének c.) pontja, illetve a 193.§. (10) bekezdése értelmében a 2017/2018-as tanévtől csak azokban a középiskolában indítható két tanítás nyelvű képzés, amelyekben:
„a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban érettségi vizsgabizonyítványt szerzett tanulók kilencven százaléka a célnyelvből rendelkezik a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel vagy államilag elismert nyelvvizsgával.”
Az érettségizett diákoknak tehát 90%-a kell, hogy igazolt, érettségi vizsgaeredménnyel vagy államilag elismert, B2-es tudásszintet igazoló nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezzen.
Mint közismert, az emelt szintű érettségivel a két tannyelvű középiskolában érettségiző diákok legalább 60%-os eredmény elérésével – két tantárgyból idegen nyelven tett érettségi mellett – felsőfokú (C1) nyelvvizsgát kapnak. Ha azonban az emelt szintű érettségijük eredménye – a többi feltétel teljesülése mellett – 60% alatt marad, akkor csak alapfokú (B1) nyelvvizsgát kapnak. Azon diákok egy része azonban, akik csak alapfokú (B1) tudást igazoló érettségi vizsgabizonyítványt tesznek, számos – nagy többségében – olyan diákok vannak, akiknek a középfok abszolválása nem jelentene gondot.
A diákoknak ebben a rendszerben nincs arra lehetőségük, hogy ingyenesen bizonyítsák 12 osztályban a statisztikai adatközlés során elvárt minimum (B2)-es tudásszintet. Ugyanis, ha 10-ben nem abszolválta az OH-s mérést, és 11-ben nem csinált előrehozott érettségit, melynek eredménye legalább 60%-os, ami középfokú (B2)-es nyelvvizsgát jelent, továbbá 12-ben nem kíván emelt szinten idegen nyelvből érettségizni, amikre a hatályos jogszabályok lehetőséget kínálnak, a statisztikai adatszolgáltatásnál elvárt szükséges nyelvi tudásszint igazolásához szükséges nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése csak iskolai vagy szülői finanszírozásból megoldható, ami ellent mond az NKT azon részének miszerint az oktatás közfeladat, közpénzből történik és ingyenes a diákok számára. (Nkt. 2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata.)
Kérném a szíves állásfoglalásukat abban, hogy milyen ingyenes lehetőséget kívánnak 12-ben azon diákok számára biztosítani, akik a köznevelés rendszerében ingyenes képzésben részesülnek, és nem kívánnak emelt szinten idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni vagy emelt szintű érettségi vizsgát tesznek, de a vizsgaeredményük 60% alatt marad?"
Tegnapi hír, a videó megtekintése a képre kattintva:
