A KKK novemberi sztárvendége Koncz Zsuzsa, a magyar beat, pop és rock zene egyik legmeghatározóbb egyénisége, Kossuth és Liszt díjas, érdemes művész, számtalan magyar és nemzetközi díj birtokosa.
Koncz Zsuzsa művésznő november 20-án 17:00 órai kezdettel látogat el hozzánk. Az estre minden érdeklődőt szeretettel várunk. Kérjük, hogy a színvonalas lebonyolítás érdekében, részvételi szándékukat az alábbi regisztrációs linken szíveskedjenek jelezni!
Koncz Zsuzsa pályafutásáról:
Az első Ki mit tud-on (tehetségkutató vetélkedő, MTV, 1962.) válik országosan ismertté.
1963-tól amatőrként énekel, az Omega az Illés majd a Metró zenekarokkal. Elsô átütô sikere 1966-ban a Rohan az idô című dal, lemezfelvételeit az Illés együttessel, majd a Fonográffal készíti, megszûnésük után a legjobb hazai stúdiózenészekkel dolgozik. Dalait a legkiválóbb magyar zeneszerzôk szerzik, a szövegeket fôképp Bródy János írja. Több tucat album, aranylemezek, kituntetések jelzik eddigi pályafutását. Számtalan hazai és külföldi fesztiválon aratott sikert, koncertezett és készített Tv mûsorokat.
A ’60-as évek elején, a Magyar Televízióban amatőrök számára meghirdetett, első Ki Mit Tud vetélkedőn tűnik fel, ahol gimnáziumi osztálytársnőjével, Gergely Ágival, mint a “két Gézengúz” aratnak országos sikert, válnak közismertté.
A TV-szereplés után keresik meg az akkori amatőr sztárzenekarok, az Omega, majd az Illés, végül a Metro, akikkel a következő években énekel, akikkel pályája a későbbiekben összefonódik.
Az "eredeti rockfelhalmozódás" korában vagyunk, amikor a magyar könnyűzenét máig meghatározó szerzők-előadók-muzsikusok első lépéseiket teszik, az egyetemi klubok diákközönsége, majd (1966-tól, az MTV első táncdalfesztiválját követően) az ország egyre növekvő médianyilvánossága előtt.
Közben leérettségizik és az ELTE Jogtudományi Karának hallgatója lesz.
A Ki Mit Tud szereplést megörökítő lemez után jelennek meg első kislemezei.
Az Illés zenekarral felvett Rohan az idő, Szörényi Levente – S. Nagy István szerzeménye, a magyarnyelvű rockzene első, minden eladási rekordot megdöntő felvétele volt. Az addigiaktól eltérő új hangzás, és előadásmód, az énekhang szokatlan, egyéni volta, az új stílus meghódította a közönséget. Ekkor kezdődik a magyar hanglemezgyártás felfutása.
1967-ben megjelenik az első magyar rock LP (még beat-nek hívják) az Ezek a fiatalok című film zenéjével. Ez jelentős állomás Koncz Zsuzsa pályáján. Főszereplője a filmnek, amely óriási közönségsiker, egyben hű dokumentuma egy mára történelemmé lett kornak, egy generáció, egy új életérzés megjelenésének. Itt énekel először olyan társadalmi, szociológiai ihletésű dalokat, Bródy János szövegeivel (Szőke Anni balladája, Mr. Alkohol, Ez az a ház), melyeknek alapvető szerepe volt abban, hogy emberi-művészi karaktere, nézetei, későbbi dalai, milyenné alakultak.
A Színes ceruzák c. Szörényi-Bródy dal, sikere nyomán (Táncdalfesztivál 1968.MTV) a következő évben kiadják az első Koncz LP-t. A Volt egyszer egy lány az addigi évek útkeresését dokumentálta, egyben vázlata volt a következő, az igazi áttörést jelentő Szerelem című albumnak.
A “különutasság”, mely a mai napig jellemzi munkásságát, már itt tetten érhető. A megzenésített versek, a tematikus, társadalomkritikus szövegek jelenléte a kezdetektől folyamatos, ez a későbbiekben a rendszerrel való összeütközések forrása lesz. A példányszámok, (minden LP aranylemez, akkoriban 50 000, majd 100 000 példány) a népszerűség egyre nő, a színpadi sikerek zajosak.
Az Illés zenekarral készült öt lemezből az 1973-as Jelbeszédet, politikai okok miatt betiltják.
Ezek után mind Koncz Zsuzsa, mind a szövegíró Bródy János számára kihívássá válik, hogy a dal, a gyanakvó,szőrszálhasogató cenzúra ellenére is, az önkifejezés eszköze maradhasson.
Koncz Zsuzsának ezt megelőzően is voltak tapasztalatai a cenzúráról, hiszen addig készült felvételeinek nagyjából felét, a Magyar Rádió hasonló okból nem játszotta. A válasz az 1974-ben készült két lemez, a Gyerekjátékok és a Kertész leszek, melyen először énekel kizárólag megzenésített verseket.
Miközben pályája szorosan kötődik a hazához, a sajátosan magyar viszonyokhoz, gondolkodásmódhoz, temperamentumhoz, sorra aratja külföldi sikereit.
A szomszédos országokban: Németország mindkét felén, (az NDK-ban igazi sztár lesz), Lengyelországban, de pl. Franciaországban is, ahonnan fesztivál díjakkal tér haza. Koncertezik egész Európában, a volt Szovjetunió országaiban, többször megjárja Amerikát.
Számtalan TV-showban szerepel európa szerte, önálló műsorok készülnek vele, lemezei jelennek meg. (Összesen öt LP a két Németországban és két válogatás-CD, a már egyesült Német Szövetségi Köztársaságban).
Itthon folyamatosan készíti lemezeit. Az 1979-es Valahol című albumot az evtized lemezének választja a szaksajtó.
A ’80-as évek elején a Fonográf együttes megszűnésével lezárul egy korszak. A szövegeket továbbra is Bródy János írja, de lemezei már nem köthetők egy-egy zenekarhoz. (mint az Illés, majd Fonográfhoz)
Kibővül a felvételein kozreműködő muzsikusok névsora. Bródy és Tolcsvay László mellett a 80-as évek elején egy időre csatlakozik hozzá Bornai Tibor (KFT), majd Gerendás Péter, Bódi László Cipő (Republik), Zavodi Gábor, Lerch István.
Ezekben a változó összetételű zenei műhelyekben kézül a Fordul a világ, a rendszerváltást „megelőlegző” album, később az Ég és föld között, (az EMI-nél tett kitérő után, ezzel tér vissza a Hungaroton lemezkiadóhoz) majd a negyedik verslemez, Egyszerű ez… címmel, mely a Kertész leszek által megnyitott sort folytatja.
Kivételes előadói képessége lehetővé teszi, hogy szűk közönség körében, intim hangulatú koncertektől, a sportcsarnokok sokezres nézőseregét mozgósító koncertekig, mindenhol otthonosan mozogjon. Saját bevallása szerint a koncertek jelentik számára az igazi örömet és a teljes kibontakozás lehetőségét. Éppen ezért folyamatosan koncertezik, miközben új stúdióalbumon dolgozik.
Díjai:
forrás: www.konczzsuzsa.hu és www.wikipedia.org
