A sport mindig az életem része volt, így nem volt kérdés, hogy ezzel szeretnék foglalkozni később is. 2000-ben végeztem az ELTE-n biológia-testnevelés tanári szakon (ekkor az úszóedzői végzettséget is megszereztem), majd a Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetemen gyógytestnevelő szakon 2001-ben (ahol a sportszervező-sportmenedzser szakot is elvégeztem).
2000-től 2002-ig úszást oktattam óvodásoknak és iskolásoknak, utána pedig egy szakközépiskolában dolgoztam pedagógusként 2014-ig. Versenyszerűen úsztam, kosárlabdáztam, most pedig röplabdázom. A sport átfogja a mindennapjaimat, nagyon sok örömöt, barátságot és emberi értéket adott, így nem csoda, hogy mindezekkel, örömmel ismertetem meg az ifjúságot.
Mindig érdekes valami újba belefogni, különösen, ha ezt egy régi, nagy hagyományokkal rendelkező és modern felfogású intézményben teheti meg az ember. A sportok oktatásán kívül nagyon fontosnak tartom a szellemi képességek kibontakoztatását a játékos feladatok során, ahol fontos a Homo Ludens (játékos ember) megkeresése és ébren tartása mindenkiben. Sportolás során mindenkinek először önmagát kell legyőznie.
Célom a megfelelő értékekkel rendelkező, sportszerető fiatal felnőttekké válás elősegítése, amelynek során sok-sok öröm és siker, de kudarc és vereség is fog majd minket érni, de az elszántság, a tanulásvágy és az akarat segít, hogy az élet sportpályáján megtaláljuk önmagunkat és elérjük céljainkat.
