Magyar mint idegen nyelv tanári diplomámat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztem. A tanítás mindig vonzott. Diáktársaimtól sokszor kaptam olyan visszajelzést, hogy válasszam a tanári pályát – és ezt fontosabb visszajelzésnek tartottam annál, mintha a tanáraim mondták volna ugyanezt.
Tanári munkámat a folyamatos önreflexió, az empátia és a szakmai fejlődés melletti elköteleződés határozzák meg. Kiemelt értékként igyekszem kezelni a nyitottságot, a türelmet, a következetességet, a szociális érzékenységet, a kölcsönös tiszteletet és a kritikai szemléletet. Pedagógusi tevékenységem alappillére, hogy igyekszem nem elfelejteni, milyen volt diáknak lenni. Törekszem arra, hogy óráimon olyan biztonságos légkört teremtsek, melyben teljesen rendben van néha hibázni.
Magyar mint idegen nyelv tanárként a saját anyanyelvemet taníthatom idegen nyelvként, és ez a gyakorlatban folyamatosan friss perspektívákkal lát el, kiváló lehetőséget nyújt a másik ember fejével való gondolkodásra, a külső nézőpont mozgósítására. A folyamatos fejlődés mellett a tanári tevékenység számomra lehetőséget ad a kreativitás és a problémamegoldó készség alkalmazására is. Mindig szerettem megfigyelni az embereket, ezt pedig immár a munkám részeként tehetem: egyrészt a pedagógiai folyamatok tervezésével, másrészt a magyar kulturális ismeretek átadásával.
Egyszer valahol azt olvastam, hogy olyan felnőtté válunk, mint amilyenre nekünk lett volna szükségünk gyerekként. Egy ideig én is így gondolkoztam a tanárságról: olyan tanár szerettem volna lenni, mint amilyenre nekem is szükségem lett volna. A tanárképzés végére azonban ez megváltozott: célom, hogy olyan tanár legyek, amilyenre a mindenkori diákjaimnak épp szüksége van.
Örülök, hogy a Kőrösiben taníthatok, mivel különlegesnek találom a magyar mint idegen nyelv közoktatásban való tanítását. Az itt végzett tanítási gyakorlataim során megbizonyosodhattam arról, hogy ebben az iskolában a magas minőségű oktatás-nevelés mellett elkötelezett, hatékonyan működő tantestület tagja lehetek.
