Beszámoló a Kanári Szigeteki programról

Az Európai Unió pályázatot hirdetett az Erasmus+ nevű programjának Kanári szigeteki projektjére, melyet gimnáziumunk megnyert. A projekt célja az volt, hogy a fiatalok a munkaerőpiacra való kikerülésük során megismerkedjenek a munkahelyek lehetséges  balesetveszélyeivel, és milyen személyes stratégiákat alakítsanak ki annak érdekében, hogy megelőzzék azokat, elkerüljék a sérüléseket, vagy ha már bekövetkezett a baj, akkor milyen folyamatot követve érhetik el a legkisebb veszteséget, sérülést. A Kőrösi Gimnáziumon kívül 10 másik EU vagy EU-jelölt ország oktatási intzménye vagy ifjúsági szervezete is nyert a pályázaton, így egy 55 fős nemzetközi csapattal vettünk részt a tréningen a következő országok fiataljaival: Svédország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Törökország, Ciprus, Egyiptom, Tunézia, Kanári Szigetek (Spanyolország),  és mi, magyarok.

Négy diák és egy kísérőtanár vett részt a projekten, melynek helyszíne a Spanyolországhoz tartozó Kanári szigetcsoport legnagyobb szigetén, Gran Canárián került megrendezésre, szálláshelyünk a sziget legnagyobb városában, Las Palmasban volt. Ahogy a város neve is sugallja, a sziget tele volt pálmafákkal. Programszervezőink helyiek voltak, akik igyekeztek minket minél jobban beavatni a hely kulturális és kulináris élményeibe. A napi programot az ebéd- és vacsoraszünet szakította meg, amikor helyi ételeket szolgáltak fel nekünk - rendkívül egészséges, zöldségben és halban gazdag, fűszerben és sóban szegény főtt ételek, levesek voltak terítéken. A napi programunk közepét kettévágta a sziesztaidő, amikor mi is pihentünk az egész várossal együtt - ez egy szent és sérthetetlen pihenő a spanyoloknál, még a boltok is bezárnak ilyenkor, délután 13:00-16:00 között. A projekt is fölvette a helyi lakosok életritmusát: az ebéd és a vacsora egészen későn volt, és vacsora után a hivatalos programok sokszor az éjfélen is átnyúltak - ami errefelé teljesen normális. Éjfél után pedig indul az igazi élet: az emberek barátaikkal az utcán beszélgetnek, meccset néznek, ismerkednek.

Délelőttönként és esténként zajlottak a programok, melyeken biztonságtechnikáról és balesetmegelőzésről hallottunk, megismerkedtünk az Európai Unió előírásaival, és a többi EU tagállam és EU jelölt ország előírásaival. 

Délutánonként a csapat felkerekedett, és busszal különböző helyekre látogattunk, hogy minél több helyi érdekességet lássunk. Gran Canaria szigetét "mikro-kontinensnek” is nevezik, mert kis területe ellenére éghajlata rendkívül változatos, ennek az az oka, hogy a délnygatról érkező nedves légtömegeket a sziget közepén tornyosuló vulkán leárnyékolja, így a sziget északi felén teljesen más a klíma, mint a délin. Szálláshelyünkön, Las Palmasban az idő felhős, párás volt, 17-22 fok közötti hőmérséklettel, és mindenhol pálmafák nőttek. Pár kilométerrel délebbre, a világhírű Maspalomas homokos tengerpartján viszont 30-35 fok és felhőtlen napsütés fogadott minket, száraz sivatagi levegővel, kaktuszokkal és homokdűnékkel. A hegyi faluban, Valsequilloban megismerkedtünk a helyi mezőgazdaságal, banán, narancs- és citromültetvényekkel, és a felhőbe burkolózó hegyek koszorúja az Andok hegyeihez hasonló páratlan látványt nyújtott, viszont rendkívüli hideggel párosult: itt csak 10-15 fok volt, és nagyon fáztunk. A Kanári szigeteken egyébként egész évben változatlan a hőmérséklet, nincsenek évszakok, cserébe változatos klíma gazdagítja (óceáni, sivatagi, hegyvidéki és szubtrópusi). A helyiek a turizmusból, mezőgazdaságból (citrusfélék, banán, paradicsom) és halászatból élnek. Következő nap a sziget turisták által legkevésbé ismert városába, Galdárba látogattunk, ahol megmutatták nekünk a sziget egykori őslakóinak életét, házait, használati tárgyait és művészetét, akik még a spanyol hódítás előtt lakták a szigetet.

A többi ország küldötteivel nagyon jó kapcsolatokat alakítottunk ki, és nagy élmény volt belelátni mások kultúrájába, gondolkodásmódjába, életszemléletébe és munkamoráljába. Ez legalább akkora formálóerővel bírt, mint maga a projekt. Minden ország beszámolt kultúrájáról, és hozott nemzeti ételeket, italokat, találmányokat, hogy bemutassa. Ezt követték a hajnalig tartó eszmecserék és ismerkedés. Épségben és gazdagon tértünk haza Magyarországra. A programszervező szerint az összes ország közül a Kőrösi csapata volt a legmegbízhatóbb és legpontosabb csapat, így reméljük, további diákokat küldhetünk el a következő Erasmus+ projektekre is.

 

Pollák Dávid

iskolalelkész