Dr Trócsányi László

Születési hely, idő: Budapest, 1956. március 6.

Családi állapota:

Nős, három gyermek

Végzettség:

1980 ELTE Állam-és Jogtudományi Kar
1985 Jogi szakvizsga

Szakmai tapasztalat:

1980-1981 jogi szakkönyvtáros, Országgyűlési Könyvtár
1981-1984 tudományos segédmunkatárs, MTA Állam- és Jogtudományi Intézet
1985-1988 tudományos munkatárs, MTA Állam-és Jogtudományi Intézet
1985- a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja
(2000-2004, 2007- praxisát szüneteltető ügyvéd)
(2004-2007)a Budapesti Ügyvédi Kamara Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke
1989-1991 egyetemi adjunktus, József Attila Tudományegyetem ÁJTK, Szeged
1991-1994 egyetemi docens
1994-2000 tanszékvezető egyetemi docens
2000-2004 nagykövet (Belgium, Luxemburg - 2003)
2000- tanszékvezető egyetemi tanár (Szegedi Tudományegyetem - SZTE)
2004- az SZTE Európa-tanulmányok Központ igazgatója
2005- a francia nyelvű európai jogi MA képzés szakfelelőse, a magyar nyelvű
nemzetközi tanulmányok BA és MA szak szakfelelőse (SZTE)
2006-2009 a Jean Moulin Lyon 3 Egyetem Jogi Karának vendégprofesszora, a
Louvain-la-Neuve-i Katolikus Egyetem vendégoktatója
2007-2010 alkotmánybíró, az Alkotmánybíróság Nemzetközi Kapcsolatok és

Tudományos Bizottságának elnöke

2010-2014 nagykövet (Franciaország)
2014- igazságügyminiszter

Tudományos fokozat:

kandidátus (1991), habil. (2000)
Nemzetközi szervezetben való képviselet:
Európa Tanács Velencei Bizottság póttagja 2005-2013.

Elismerések:

1996 Palmas Académiques (francia Kormány kitüntetés)
2002 II. Leopold főtiszti kereszt (belga állami kitüntetés)
2005 Pro Universitate (SZTE)
2005 Eötvös Károly díj (Budapesti Ügyvédi Kamara)

Trócsányi László igazságügyi miniszter Kurcz Bélának adott interjúja a Figyelő 2014. június 12-i számában jelent meg.

Előbb érvelni, majd ha kell, csatázni

2014. június 12. 13:56

Trócsányi László igazságügyi miniszter Kurcz Bélának adott interjúja a Figyelő 2014. június 12-i számában jelent meg. (Részlet)

Az egyetemi tanár-ügyvédből lett miniszter úgy érzi, kész vitákba szállni Brüsszellel szemben is, hogy ne sérüljön nemzeti és alkotmányos identitásunk. Szerinte a jog iránti bizalom a társadalmi együttélés alapja, a jog célja az emberek boldogabbá tétele.

– Óbuda, a Filatori-gáton is túli Kőrösi Csoma Gimnázium jelentette a kezdetet, ahol politikailag deklasszált elemek kötöttek ki: Göncz Árpád gyermekei, az Esterházy fivérek, Péter és Marci. Ugródeszkát adott ez a lehetetlen kezdés a későbbi küzdéshez?

– Meghatározó életemben, hogy épp ott érettségiztem 1974-ben. Szárnyakat kaptam ebben az iskolában, jó közösség rázódott össze. Komlós igazgató és a tanári kar biztosította a szellemi szabadságot: az egész világra nyitottak ablakokat. Pedig körülöttem mindenki deklasszált volt, a „selejt” búvóhelyét, mentsvárát jelentette, mert máshová nem vették fel. A később focista Izsó Ignác is oda járt, meg a tornász Haraszti Karcsi. Az volt a szerencsénk, hogy a tanári kar is „leértékelt” termékként húzta ki magát, s állt helyt egyenes derékkal. Ma is eljárok osztálytalálkozókra.